A római liturgia 1962-es rendkívüli formájának miserendje

A Szent V.  Piusz által kihirdetett és Boldog XXIII. János által újra kiadott Római Misekönyv szerint

[Tovább a miserendhez]


Bevezetés

Őszentsége, XVI. Benedek pápa 2007. július 7-én kiadott, és 2007. szeptember 14-én hatályba lépett „Summorum Pontificum” kezdetű motu proprio-jában fogalmazta meg akaratát az 1962-es Római Misekönyv szerinti liturgia (ún. „Tridenti mise”) bemutatásával kapcsolatban. Eszerint a Szentmise ezen gyakorlatát a Római Liturgia „rendkívüli” formájának kell tekinteni, amit bármely felszentelt pap bármikor használhat mindenféle engedély megkérése nélkül, valamint, hogy eleget kell tenni a hívők kérésének, ha eszerint a forma szerint szeretnék ünnepelni Krisztus keresztáldozatát.

SUMMORUM PONTIFICUM - Motu proprio az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról (latinul)
(Rihmer Zoltán fordítása)
(A MALEZI fordítása)

A Szentmise részei

Bevezető rész - I. főrész: A hittanulók miséje

II. főrész: A hívők miséje - Befejező rész

A SZENTMISE FAJTáI

1. A csendes mise
A legegyszerűbb módja a szentmise bemutatásának. A pap csak a ministránssal megy az oltárhoz, és ott olvassa a szentmisét. Sem maga nem énekel, sem pedig a kórus (vagy a hívek) nem énekli a liturgikus énekeket. A népet legalább egy ministráns képviseli. Szükség esetén nő is helyettesítheti, csak nem mehet az oltárhoz, és nem térdelhet az oltár lépcsőjére, hanem a padban térdelve felel, a pap pedig maga viszi át a könyvet és önt bort a kehelybe.
Csendes mise alatt a hívek az evangélium és az utolsó evangélium alatt állnak, különben végig térdelnek, és nem válaszolnak sehol hangosan a papnak. Csendes ima alatt az oltáron a kétszer három gyertyából csak kétszer egy gyertya ég.

2. A párbeszédes mise
Tulajdonképpen az egyszerű csendes misének liturgikusabbá tétele azáltal, hogy a résztvevők nem pusztán hallgatják a szentmisét, hanem közösen felelnek és egyes imádságokat közösen mondanak el. a.) Szabad így közösen mondani mindazt, amit a ministráns mond a nép nevében; b.) lehet mondani közösen, amit a nagymisékben a kórus és az egész nép énekel.

3. Egyszerű nagymise vagy énekes mise
A pap egymaga megy az oltárhoz egy ministránssal, de a megfelelő részeket hangosan énekli, a kórus (hívek) is énekelve válaszol, mint az ünnepélyes nagy misében. Tömjénezés azonban nincsen és az evangéliumhoz sem visznek gyertyát. (A hívek viselkedése a nemrégen megjelent „Hívek magatartása a mise alatt” című írásban található.)

4. ünnepélyes nagymise
Ez az Egyház értelmében teljes fénnyel megünnepelt szentmise. Az oltáron virágok díszlenek és minden ragyogó fényben pompázik. A misekönyv már kinyitva fekszik az oltáron. Oldalt egy külön fehérrel letakart asztalon ott áll a kehely. A szentlecke oldalán három szék áll készen a pap, és két segédkezője számára. Két ministráns (eredetileg akolitus) is megy az oltárhoz égő viaszgyertyákkal és egy másik (eredetileg a turifer) a tömjéntartóval.

A hívek teendőinek, szentmise alatti viselkedésüknek leírásánál, fontos szerepet játszik, hogy milyen miséről van szó. A csendes misében a híveknek az áldoztatásig semmit sem kell mondaniuk. A párbeszédes misében mindent mondhatnak, amit különben a ministránsok válaszolnak. A vasár- és ünnepnapi (azaz énekes) misében rendszerint csak a ministránsok válaszolnak a papnak, úgy mint a csendes misében, de a hívek részt vesznek az éneklésben, tehát a Kyrie, a Glória (ha van), a Credo (ez vasárnap mindig van), a Sanctus, az Agnus Dei éneklésében.



A Szentatya motu propriója alapján Magyarországon hat helyen mutatnak be rendszeresen az 1962-es Misekönyv szerint Szentmisét:

Budapest, Belvárosi plébánia-templom (az Erzsébet-hídnál)
Minden vasárnap és parancsolt ünnepen:15.30 óra.
A Szent Mihály Laikus Káptalan szervezésében celebrálja: P. Kovács Ervin Gellért

Városlőd, Szent Mihály templom
Minden szombat: 17.00 óra.
Celebrálja: P. Simon Gábor

Vác, Karolina kápolna (a székesegyház mögött, Gasparik utca)
Havi egy-két alkalom (az időpntról itt lehet tájékozódni)
Celebrálja: Dr. Varga Lajos váci segédpüspök Úr

Szeged, Alsóvárosi Ferences Templom
Minden vasárnap: 15.30 óra.
Celebrálja: P. Alácsi Ervin János

Kecskemét, Piarista templom
Havonta általában egyszer (időpontok)
Celebrálja: P. Galaczi Tibor, SchP.

Hódmezővásárhely, Szentháromság-plébániatemplom
Minden hétfőn, kedden és pénteken: reggel 8 óra.
Celebrálja: P. Alácsi Ervin János

Források:

Sancta Missa - Ordo Missae of the Missale Romanum 1962

Fish Eaters: Order of the Mass (Fordításánál segítséget nyújtott: Szász Péter Domonkos)

általános tudnivalók a Szentmiséről (részletek Dr. Szunyogh Xavér Ferenc misszáléjából), Szent István Társulat, 1933.

A Szentmise (miserend)

Sancta Missa - A hagyományos római mise ("Missa Tridentina") rendje (szerk. Mezei Zsolt), magánkiadás 2007. [a füzet 300 Ft + postaköltségért megrendelhető: mzsvaszar@mail.globonet.hu]

Petró József, A szentmise története, Szent István Társulat, 1931.

áldjuk az Urat! - Ima- és énekeskönyv a katolikus hívek számára (szerk. Dr. Czapik Gyula egri érsek), Szent István Társulat, 1964.


Megjegyzés: A liturgia latin szövegének nincs hivatalos magyar fordítása. Itt saját belátásom (tetszésem) szerint válogattam össze a magyar szövegeket a különböző fordítások közül, amelyekhez hozzávettem a fenti forrásokon kívül Szász Péter Domonkos fordítását is.)